Érettségizzünk együtt! - A verselemzés

Sziasztok!

A Facebookon tettem fel a kérdést, hogy volna-e igény egy gyakorló magyartanár tippjeire, trükkjeire. Többen jelezték, hogy igen, úgyhogy örömmel vágok bele új „sorozatomba” itt a blogon. 

Amit érdemes tudni rólam: 2015 szeptembere óta tanítok egy esti iskolában magyar nyelvet és irodalmat, felnőtteket készítek fel az érettségire. Emellett 2016 szeptembere óta tanítok általános iskolában, ezért a középiskola és az általános iskola elvárásrendszerét, követelményeit ismerem a gyakorlatban. 

A blogra felkerülő anyagok nagy része saját munkám, így kérlek titeket, másutt sajátként ne tüntessétek fel. Természetesen inspirációként, szempontként, tanulnivalóként nyugodtan használjátok, azért van, örülök, ha segíthetek! 

Ha hasznosnak tartottátok a bejegyzést, nagyon örülnék kommentnek, illetve ha bármi igény érkezik, azt is szívesen kielégítem. 

A megújult érettségi két részből áll. Az első részre 90 perc áll rendelkezésre, ebben egy szövegértést kell megoldani, illetve egy érvelést VAGY egy gyakorlati jellegű szöveget kell létrehozni. A második részre 150 van, egy műértelmezést kell megcsinálni VAGY egy összehasonlító verselemzést. Még tavaly is másként volt ez, idén hozták be ezt az újítást (ami egyébként szerintem jót tett, szerintem jobb lett így az érettségi). Így tehát sajnos vagy szerencsére, de a műelemzést nem lehet megkerülni. A jó hír az, hogy a második részben a létrehozott szövegünknek minimum 400 szónak kell lennie. Úgy gondolom, ez egy bloggernek semmiség :) . Egyébként mind a műértelmezéshez, mind az összehasonlító elemzéshez adnak egy konkrét szempontot. 

Persze, mielőtt belevágunk, leszögezném, hogy minden magyartanár más. Mivel a ti oktatótok fogja javítani az érettségit, elsősorban rá hallgassatok. De remélem, hogy sikerül hasznos dolgokat átadnom. 

Éppen ezért a mai bejegyzésben szeretnék nektek egy kicsit a verselemzésről írni, tanácsokat és tippeket adni. Először is szeretnék nektek közreadni egy szempontsort, amelyet az internetről vettem, és nagyon hasznosnak gondoltam, íme: 

A verselemzés vázlata és alapfogalmai:

1. Irodalomtörténeti elemzés 

a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében

Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz,

b) A vers elhelyezése a szerző életművében

Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása

c) A vers és a történelmi háttér összefüggése

Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása

2. Szöveghű elemzés

A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részk (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását!

A versben a tertalmi és a formai lemek is ezt az üzenetet szolgálják!

Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány

a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?

Alapszituáció, szempont (perspektíva), vershelyzet, szerep

Látomás, látvány,  fikció, mítosz, szimbólum,

b) A vers szerkezete

• Gondolatmenet  szintjén: gondolatritmus, visszatérő gondolatok, idő- és értékszembesítés, keret, eseménysor, ellentétek, práhuzamok, fokozás, halmozás, ismétlés, költői kérdés

• Mondatok szintén: mondatszerkesztés, mondat és versszak viszonya, körmondat

• Szavak szintjén: szókincs, domináns szófajok, rímelő szavak, szórend

• Hangok szintjén: hangszimbolika

c) Költői eszközök és a vers üzenete:

• A képszerűség költői eszközei: szimbólum, allegória, metafora, metonimia, oximoron, hasonlat, ellentét, megszemélyesítés

• A vers zeneiség kifejezőeszközei: rím, tiszta rím, alliteráció, figura etimologica, enjambement (áthajlás), akusztikus hatások

d) A vers műfaji és stilisztikai jegyei és a vers üzenete:

• A vers műfajának és üzenetének megfogalmazása: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, ars poetica, episztola, rapszódia, zsoltár, ballada, képvers

• A vers stílusrétege:  szónoki, hétköznapi (társalgási), tudományos

• A vers stílusárnyalatai: ironikus, gúnyos, groteszk, durva, emelkedett, fenséges, régies, neológ

e) A vers formája és üzenetének összefüggése:

• Verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos (disztihon, verslábak), szimultán, szabadvers

• Rímképlet: párosrím, ölelkező rím, bokorrím, szonett-forma, ballada-forma

f) A cím és a szöveg összefüggésének bemutatása

3. Egyéni szempontú elemzés

a)      Tetszés vagy elutasítás: miért jó, miért igaz, milyen érzelmet vált ki, benyomás, összkép

b)      Asszociációk, képzettársítások: emlékek, vágyak, hasonló olvasmányélmények

c)      „Változtasd meg élted!”

Amikor tanítok, mindig leszögezem: ez a szempontsor nem kőbe vésett aranyszabály! Segítségként használható, de nem szentírás. A különböző pontok felcserélhetők, ízlés szerint változtathatók. Emellett mindig kiemelem még azt is, hogy a verselemzés bizony meglehetősen szubjektív dolog. Nem tudhatjuk, mire gondolt a költő. A legritkább esetben adott közre ő maga információt arról, hogy mit szimbolizált ez meg az. Irodalomtörténészek, irodalmárok készítették el a különféle elemzéseket, ezekből dolgozunk. De a költészetben az a szép, hogy mindenkinek mást jelent. Bátran le lehet írni, hogy nektek mit jelent a vers, de: tessék érvekkel, a versből vett idézettel alátámasztani! Ha ez megvan, akkor nehéz belekötni. Ami még fontos: a versben megjelenő személy NEM egyenlő a költővel! A költeményben megszólaló személyt lírai énnek vagy versbeszélőnek nevezzük. Akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a költő önmagáról ír. 

A verselemzésünk és az összehasonlító elemzésünk is fogalmazás. Tehát van bevezetése, tárgyalása, befejezése. Ezt illik a szokott módon jelezni, tehát kezdjük kicsit beljebb a bekezdéseket! 

Nézzük a szempontsort! Azt javaslom, gyakorlásként használjuk most József Attila: Mama című versét. 

Az 1. pontot én bevezetőként ajánlom használni. Három pont adott. Lehet, hogy nektek nagyon megy József Attila, lehet, hogy ő nem, de a huszadik századot kenitek. Azt részletezzétek jobban, ami jobban megy! Ha nem vagytok biztosak abban, hogy József Attila mikor született, ne írjátok le! Ne múljon egy elhibázott évszámon semmi. 

Nézzünk egy lehetséges bevezetőt a Mama című vers elemzéséhez! 

József Attila a huszadik századi magyar költészet egyik kiemelkedő alkotója, aki nemcsak hatalmas műveltségével és intelligenciájával, de tragikus sorsával és halálával is beírta magát az irodalom történetébe. A költő hányatott életében roppant fontos szerepet töltött be az édesanyja, Pőcze Borbála. Az asszony néhány évre állami gondozásba adta rossz életkörülményei miatt a fiát és egyik lányát, s ez örök nyomot hagyott József Attilában. Visszakerült ugyan az édesanyjához, ám feltehetően sosem heverte ki ezt a korai traumát, ahogyan az olyannyira szeretett mama korai halálát sem. Az édesanya motívuma számtalan költeményében megjelenik, az elemzett versnek pedig központi témáját adja. 

Nos, itt anélkül írtam bevezetőt, hogy konkrétan évszámot említettem volna. Cseles vagyok, igaz? Úgy gondolom, sokak számára szörnyű nagy tehet az évszámok megjegyzése. Én úgy tartom, fontosabb a költészet, a költő életrajzából valamiért megjegyzett néhány információ, mint az, hogy valaki esetlg nem tudja, hogy József Attila 1905-től 1937-ig élt. Természetesen ha biztosan tudjátok, írjátok bele, de akkor sem kell eret vágni, ha nem. 

A 2. pont a verselemzés leglényegibb része, hiszen itt vágunk bele konkrétan a költemény ízekre szedésébe. Ahogy mondtam, bizonyos pontok akár ki is hagyhatók, felcserélhetők. Én a mintaelemzésemben azt követem, amit itt föntebb közzétettem. 

Nézzük, hogyan nézne ki a tárgyalás ehhez a vershez!

A lírai én az édesanyját idézi fel, illetve egy múltbeli jelenetet vele kapcsolatban: a kisgyermek a teregető édesanya figyelmére áhítozik, amit nem kap meg, igaz, a mama nem is szidja össze. A versből kiderül, hogy a lírai én folyvást az édesanyjára gondol, s hogy ő már nem lehet vele. Ha József Attila életrajzi adatait figyelembe vesszük, könnyedén elképzelhető, hogy a vers egy valós eseményt dolgoz fel, hiszen Pőcze Borbála mosónőként is dolgozott. A költemény lehet tehát visszaemlékezés, de látomás vagy fikció is. 

A vers tehát egy rövidke jelenetet mutat be, ám a mögöttes tartalom annál gazdagabb. Érzékelhetjük a lírai én sóvárgását az édesanyja után mind a múltban, mind a jelenben. Hiszen a lírai én gyermekkorában is áhítozott a figyelemre, ám akkor még sírással, toporzékolással igyekezett felhívni magára az édesanyja figyelmét. A felnőtté váló lírai én azonban már tudja, hogy a „nyafogással” nem érhet el semmit. Ő már azzal is beérné, ha újra az édesanyjával lehetne, ha figyelhetné munka közben. Felnőve érti meg, milyen sokat tett érte az édesanya, hogy miért nem figyelt rá, miért dolgozott annyi. Ám mire ezt megértette, addigra a legfontosabb személy az életében már nem lehet vele, mert „kékítőt old az ég vizében”, vagyis meghalt. 

Az egyszerűen megfogalmazott mondatok, a már szócska fájdalma tökéletesen kifejezi azt a rettentő fájdalmat, amelyet az édesanyja elveszítése okozott. Az életrajzi adatokból tudhatjuk, hogy a vers 1934-ben keletkezett, Pőcze Borbála azonban már 1919-ben meghalt. Feltehető, hogy a költő sosem tudta feldolgozni az elveszítését. 

Költői képekben nem bővelkedik a vers. A mű egyszerű képekben közvetíti az édesanya nagyságát. Az utolsó versszakban az édesanya egyfajta óriásként, angyalként jelenik meg az égen, amelyet a kékítővel színzett vízzel azonosít a költő, tehát metaforát használ. A költemény páros rímekkel dolgozik, rímképlete: a a b b. 

A vers stílusa legfőképp hétköznapi, az utolsó versszak emelkedik fennköltebb magasságba, amellyel már-már ódai magasztalással veszi körbe a mamát. 

A költemény címe előreutal a tartalmára, rengeteg érzelmet fejez ki az egyetlen, lágy szó, amely sok kisgyermek életében az első kimondott szava is. Érződik rajta a végtelen szeretet és a gyengédség, de értelmezhető egyfajta segélykiáltásként is, vagy akként, hogy a lírai én életében az első és az utolsó szava és gondolata is az édesanyja. 

Láthatjátok, mennyi mindent lehet írni erről a rövid, egyszerű versről is? Ráadásul hangsúlyozom: ez csak egyetlen értelmezés. 

Lássuk végezetül a befejezést, vagyis az egyéni szempontú elemzést, a 3. pontot! Ide azt szoktam javasolni, hogy nyugodtan vigyétek bele a saját érzelmeiteket, gondolatotokat. Ha tetszett, miért, ha nem, miért nem. Ez a rész a legszubjektívebb az egész elemzésben, úgyhogy amit most olvastok majd, az végképp nincs kőbe vésve, pusztán egy mintát adok arról, hogyan lehet, de számtalan verzió létezhet még. 

Az én befejezésem tehát: Számomra ez a legkedvesebb vers József Attila művei közül. Úgy gondolom, csodálatosan kifejezi azt a számtalan érzést, amelyet az édesanyánk iránt érezhetünk az életünk során: dühöt, amiért látszólag nem ért meg minket, nem figyel ránk, megbánást azért, amiért néha nem viselkedtünk vele megfelelően, legfőképp pedig a végtelen szeretetet. Úgy vélem, ez a költemény tökéletesen átadja azt a feldolgozhatatlan fájdalmat, amelyet a legfontosabb személy, az édesanyánk elvesztése okozhat. Éppen ezért gondolom ezt a verset a legszívszorítóbbnak József Attila művei között. 

Nos, röviden és tömören ennyi volna. Terjedelmét tekintve az elemzés rész bőven megvan 400 szó, nyilvánvaló, hogy még lehetne bele fogalmazni számtalan dolgot. 

Remélem, tudtam segíteni, ha bármilyen kérdéstek van, bátran írjatok itt vagy Facebookon!

Lyanna